Hajformák történelme Szabados Iréne szakértő szemével - Bizánc

A 324 és 337 között uralkodó Konstantin császár több jelentős változást vezetett be a Római Birodalomban. Ezek közé tartozott a főváros áthelyezése Bizáncba, amelyet Konstantinápolynak nevezett el, valamint a kereszténység helyzetének megváltozása. Konstantin legalizálta a kereszténységet, majd élete végén maga is megkeresztelkedett. E változások nyomán fokozatosan kialakult egy sajátos kultúra, amely a Nyugatrómai Birodalom bukása után a Keletrómai Birodalomra volt jellemző.

A „Bizánci Birodalom” egy retronim kifejezés, amelyet a birodalom alattvalói és császárai ebben a formában nem ismerhettek. A Keletrómai Birodalom lakói rómainak tekintették magukat, birodalmukat pedig továbbra is Római Birodalomnak nevezték.

A bizánci hajviselet a római hagyományokat, a keleti hatásokat és a keresztény kultúrát ötvözte. A kereszténység terjedésével megváltozott a testhez és az öltözködéshez való viszony is. A vallási tanítások az erkölcsösséget, a szerénységet és a test megfelelő takarását hangsúlyozták. Emiatt a ruházat általában zártabb és a testet jobban fedő lett, különösen a nők esetében.

A gazdagabb nők hajviselete viszont összetett és díszes volt. Hajukat fonatokba rendezték, vagy vízhullámos kontyba tűzték, majd gyöngyökkel, ékszerekkel és diadémokkal tették még látványosabbá. A hajukat gyakran úgy alakították ki, hogy megfelelő alapot biztosítson a gazdag fejdíszek számára.

A modern divat is gyakran merít ebből a hagyományból. A Dolce & Gabbana 2014-es kollekciója például a bizánci mozaikok gazdag világát idézte meg.